Közbiztonsági felhívások

Karácsonyi időszakban a tűzmegelőzésről!

Hamarosan kezdetét veszi mindenki életében a karácsonyi készülődés. Ahhoz, hogy minden tökéletes legyen nem szabad megfeledkezni a biztonságunkról és gondoskodni kell a tűzesetek megelőzéséről.

A karácsonyi időszakban jellemzően az alábbi tárgyak miatt következnek be tűzesetek:
• adventi koszorú
• karácsonyfa izzók
• csillagszóró
• gyertyák
• tűzhelyen felejtett ételek

A baj hamar megtörténik, elég egy óvatlan pillanat. A tűzesetek kellő odafigyeléssel elkerülhetők. A karácsonyra való készülődés, meggyulladt az adventi koszorún az első gyertya, sokan fényfüzérekkel, mécsesekkel díszítették fel lakásukat. Azonban ha nem tartjuk be a megfelelő előírásokat, ezek a hangulatos díszek számtalan veszélyt hordoznak magukban. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az adventi időszakban kétszer annyi lakástűznél avatkoznak be a katasztrófavédelem tűzoltóegységei, mint az év más részében.
Hogy tudjuk megelőzni a bajt?
A legtöbb tüzet a gyertyák és mécsesek okozzák. Különösen figyelni kell arra, hogy a kiszáradt adventi koszorú nagyon könnyen lángra kap, ezért a gyertyát ne a terítőre, hanem mindig egy tűzálló alátétre helyezze, és az égő gyertyákat soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. A nyílt lángú díszítőeszközök (gyertya, mécses, csillagszóró) környezetéből az éghető anyagokat távolítsuk el. Ilyen eszközöket gyerekek kezébe ne adjunk.
A gyertyákat, mécseseket kizárólag nem éghető tartóba helyezzük el a koszorún, és feltétlenül rögzítsük azokat. Az égő gyertyát, mécsest vagy gyertyával ellátott koszorút soha ne tegyük huzatos helyre. Ezeket a gyertyákat, mécseseket, koszorúkat soha ne hagyjuk őrizetlenül, mielőtt elhagyjuk otthonunkat, feltétlenül oltsuk el a gyertyákat. Az adventi koszorút lehetőleg a függönytől távol helyezzük el.
A karácsonyfán elhelyezett nem szabványos, nem biztonságos izzósorok, fényfüzérek sok esetben okozhatnak tüzet. Ezért nagyon fontos, hogy ezeket csak megbízható helyről vásároljuk meg, illetve győződjük meg róla, hogy ezek minősített termékek, CE-jelöléssel ellátottak. Mielőtt elhagyjuk az otthonunkat vagy lefekszünk aludni, feltétlenül áramtalanítsuk ezeket a fényfüzéreket, mert a zárlatból keletkezett tűz pár perc alatt tovább terjedhet. A karácsonyfa okozta lakástüzek jellemzően január első hetében történnek, ugyanis ilyenkor a fa már kellőképpen kiszáradt, így a levelei is könnyebben lángra kaphatnak. Késleltetni lehet a fa kiszáradását, azzal, hogy olyan tartót használunk, amelybe vizet lehet tölteni. Hasznos lehet cserépbe ültetett gyökeres fenyőt vásárolni.
A karácsonyi étel készítés során is be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat. Szánjunk elég időt az ételkészítésre, hússütésre. Ne kapkodjunk. Működő tűzhelyen, sütőben, mikrohullámú sütőben felügyelet nélkül soha ne hagyjunk ételt. A serpenyőben történő sütésnél, ha a zsiradék meggyullad, az oltáshoz semmiképpen ne használjunk vizet. Az égő olajba kerülő víz kifröccsenést okoz, így a környezetünkben lévő éghető anyag azonnal meggyullad, valamint súlyos égési sérüléseket is szerezhetünk. Helyette tegyen rá például fedőt, és kapcsolja ki a tűzhelyet.
Hogy időben észlelhesse a tűz keletkezését, érdemes beszerezni otthonába egy füstérzékelő készüléket. A füstérzékelővel a lakástűz hamarabb észlelhető!
Az otthoni környezetben legalább 1 db 2 kg-os porral vagy habbal oltó tűzoltó készüléket javasolt beszerezni, ezek közül is az F típusút, mivel ez olajok tüzeinek oltásához is megfelelő. A habbal oltó választása mellett szól, az a tény, hogy használatát követően a habból kivált vizet elegendő feltörölni, míg a porral oltó esetén nem kerülhetjük el a nagytakarítást.

 

Felkészülés a téli időjárásra

Rendkívüli havazás – hóviharok

A rendkívüli téli időjárás alatt általában a hideg hőmérsékleten lehulló nagy mennyiségű csapadékot értjük, mint amilyen a havazás vagy az ónos eső. Természetesen a nagy hideg önmagában is komoly probléma lehet, de a mi éghajlatunkon kevésbé jellemző, hogy ez csapadékos idővel együtt jelenjen meg. Különösen ritka esetben az is előfordulhat, hogy felhőszakadás jellegű eső hulljon rendkívül hideg és fagyos talajra, amelyen a csapadék azonnal jéggé fagy. Ez a jelenség az ún. „jégvihar”, amely nálunk – szerencsére – ritka, mint a fehér holló, ellenben Kanadában már komoly katasztrófahelyzetet idézett elő nem is olyan régen. A hóviharok és a rendkívüli havazás annál gyakoribb jelenség, amely a mérsékelt, kontinentális éghajlatú országokban egyáltalán nem korlátozódik csak a téli hónapokra, hanem késő ősszel és kora tavasszal is megtörténhetnek.
Az időtávlatból azonban látható, hogy nem sűrű jelenségről van szó.
A hóvihar önmagában nem kell, hogy nagy széllel járjon, ám ha még ez is hozzáadódik a rendkívüli csapadék mennyiséghez, akkor komoly helyzettel kerülhetünk szembe. A hó veszélye sajátos tulajdonságaiban rejlik: a hó, néhány fokkal fagypont alatt, tizedannyira sűrű, mint a folyékony állapotú víz, és még hidegebb hőmérsékleten arányaiban a sűrűsége is tovább csökken. Ennek a természetes dolognak az a jelentősége, hogy az a csapadékmennyiség, amely 2 cm-es esőt produkálna talajon, hó formájában 20 cm-es réteget fog képezni a talajon.
Öt centiméteres havazás már komoly problémákat tud okozni a szállításban és a közlekedésben, 15 cm fölött pedig már nyugodtan beszélhetünk rendkívüli helyzetről.
A mi fogalmaink szerint a hóvihar az, ami nagy széllel párosul: 10-15 cm havazás fölött már arra kell felkészülni, hogy lesznek járhatatlan utak és személygépkocsik is válhatnak a hó foglyává. A 30 cm, vagy afölötti havazás már az elektromos ellátó rendszerekben is okozhat problémát, de sajnos Pest megyében már arra is volt példa, hogy egy ház tetőszerkezete nem bírta el a hó súlyát. A nedves és sűrű hó jelent ebben az esetben különös veszélyt, amelyek miatt fák dőlhetnek ki. A hó megcsúszása is okozhat veszélyt: már néhány cm-es nedves hóréteg is könnyen megcsúszik a szél következményeként és okozhat sérülést.
A havazás másodlagos veszélyeket is előidézhet, s aligha kell megemlíteni a minden télen sok áldozatot szedő lavinákat. További veszélyt jelenthet a hirtelen tavaszi olvadás, amely jelentős árvizekhez vezethet. A szervezetet sem kíméli a hideg: valós veszély lehet a hypothermia (vészes kihűlés), vagy fagyási sérülések elszenvedése (amelyek nagyon könnyen elfertőződhetnek, vagy fertőzés forrásai lehetnek). Nem beszélve a sok közlekedési balesetről, vagy az olyan tűzesetekről, amikor más, óvatlanul kezelt fűtési eljárásokhoz folyamodtak a lakosok.

FELKÉSZÜLÉS A TÉLRE

Szerezzük be a legalapvetőbb eszközöket otthonra:
homok vagy só a jeges járdaszakaszok felszórására; a homok segítségül szolgálhat, ha a gépkocsit ki kell húzni a hó fogságából;
hó eltakarítására szolgáló lapát;
A család és az otthon felkészítése (főleg a családi házasok)
• készüljünk fel arra, hogy néhány napig saját házaink „foglyai” lehetünk.
Az ellátáshoz szükséges élelmiszert, egyéb anyagokat (fűtéshez) időben szerezzük be;
• nem árt a lakás hőszigetelését felülvizsgálni, és ha szükséges, a javításokat időben elvégeztetni (ez még gazdaságos is);
• a tető hibáinak kijavítása (súly fenntartása – lapos tetőknél a hólé elvezetése), az esőcsatornák kitisztítása szintén fontos lehet, és ha szükséges, a veszélyt jelentő faágakat metsszük vagy vágjuk le;
• a különféle csövek, kábelek faláttöréseit vizsgáljuk meg, ha szükséges szigeteljük be. Erre végső esetben a papír is jó, amely egyébként jó hőszigetelő.
• Ha különösen hideg van, hagyjuk kicsit csöpögni a csapokat: ezzel elkerülhetjük a szétfagyását. A kintieket zárjuk el és burkoljuk be.
• legyen otthon tűzoltó készülékünk (amúgy is fontos, hátha még fűtünk minden lehetséges eszközzel);
• tekintsük át az épület fő vízelzáró helyeit;
• tájékozódja a környezetedben lévő idős vagy mozgássérült emberek felől, tudjuk, hogy veszélyhelyzetben mit kell tennünk;
Gépjármű felkészítése
• ellenőrizzük: fagyálló folyadék; tiszta és ép gyertyák; fékbetétek és fékfolyadék; sérülésmentes kipufogó rendszer (CO veszély!); üzemanyagszűrő és légszűrő állapota; megfelelő fűtési rendszer; fényszórók és jelzőlámpák épsége; olaj szint és minőség (az elhasznált motorolajok alacsony hőmérsékleten nem biztosítanak már olyan jó kenést); termosztát működése; elegendő szélvédőmosó-folyadék; vészjelző-lámpa működése.

• cseréljük le a nyári gumiabroncsokat: a magyarországi viszonyok között, minden híresztelés ellenére, a téli-nyári gumik általában megfelelőek, bár előfordulhatnak extrém helyzetek vagy meg is követelhetnek bizonyos útszakaszon speciális gumikat, eszközöket;

• tankolás: soha nem ürítsük le teljesen a tankot. Ha már félig van, tankoljunk.

• az alábbi téli készlet legyen a gépkocsiba: lapát; szélvédő kaparó; kicsi seprű; zseblámpa; elem; víz; snack-étel; gyufa; plusz zokni, kesztyű, meleg ruha; zsebkés; elsősegély készlet; szükséges gyógyszerek; pokrócok; vontató kötél; úti só vagy homok; gyújtás rásegítő kábel; láthatósági mellény.
Ruházat
• inkább több réteg könnyű, mint egy réteg nehéz ruházat a célszerű;
• a kabát lehetőleg vízlepergetős legyen;
• az egyujjas kesztyűk melegebbek a mutatós ötujjas kesztyűknél;
• a sapka elengedhetetlen;
• nagy szél és hideg esetén szánk elé tegyünk sálat, védve tüdőnket.

Ha veszélyhelyzetbe kerülünk, gyakran a mentőerők megérkezéséig eldől a sorsunk. Veszteségeink ilyenkor attól függnek, hogy meg tudtuk-e őrizni a bajban a nyugalmunkat, megtettünk-e mindent önmagunk és társaink mentése érdekében. Mit tegyünk, hogy elkerüljük a veszélyhelyzeteket, illetve mit tegyünk, hogy minél kevesebb sérüléssel és veszteséggel kerüljünk ki a bajból, ha már kialakult a veszélyhelyzet?

RENDKÍVÜLI TÉLI IDŐJÁRÁS
HAVAZÁS, FAGYÁS
A téli időjárás hazánkban általában akkor okoz problémát, ha a hőmérséklet tartósan, és jelentősen alacsonyabb az megszokottnál, illetve ha a hosszantartó, vagy intenzív csapadékkihullás miatt a megszokott mértéket jelentősen meghaladó mennyiségű hó esik. Az ilyen szélsőséges téli időjárás Magyarországon nem túl gyakori, bekövetkezésére azonban területünkön is számítani lehet.

A havazás, fagyás lehetséges következményei
• A hideg hatására a vasúti váltók befagyhatnak, csak nehézségek árán működtethetők, ami fennakadásokat okozhat a közlekedésben;
• Ha a hideg miatt a hó nem tud összetapadni, a porhóból a szél hatalmas torlaszokat hordhat össze, amely akadályozhatja a közúti közlekedést;
• A közlekedés nehézségei miatt akadozhat a közellátás, egyes áruk ideiglenesen és helyenként hiánycikké válhatnak;
• Akadályokba ütközhet az egészségügyi ellátás, a betegszállítás, egyes gyógyszerek, beszerzése megnehezülhet;
• A gázvezetékek befagyhatnak, így a vezetékes gázellátásban hosszabb-rövidebb ideig tartó szünetekre lehet számítani;
• Az elektromos áram felhasználásának várható növekedése miatt átmeneti zavarok keletkezhetnek az áramszolgáltatásban;
• A hó egyes településeket, sőt egyes tájegységeket elvághat a külvilágtól;
• A hó súlyától az épületek födéme károsodhat;
• Ha a hőmérséklet nem túl alacsony, és a csapadék eső formájában hullik ki, a víz a szilárd tárgyak felületére fagyva jégréteg kialakulását eredményezheti, amely rendkívül megnehezítheti a közlekedést, vagy esetleg lehetetlenné teheti azt. A vastag jégréteg az elektromos távvezetékekre és távíróvezetékekre fagyva könnyen tönkreteheti azokat, komoly energiaellátási nehézségeket okozva ezzel;
• Az emberek esetében a legnagyobb veszélyt a fagyási sérülések kialakulása, illetve a testhőmérséklet veszélyes mértékű csökkenése jelenti, amely, súlyos esetleg végzetes következményekkel járhat.

AJÁNLOTT MAGATARTÁSI FORMÁK HAVAZÁS, FAGYÁS ESETÉN
Mit tegyen?

• Folyamatosan kísérje figyelemmel az időjárás-jelentést, hogy időben felkészülhessen;
• Tartson otthonában olyan mennyiségű élelmiszert, amely, az egész család számára elegendő, legalább egy hétre;
• Tartson készenlétben alapvető gyógyszereket, kötszert, és legalább egy hétre elegendő mennyiséget a folyamatosan szedett gyógyszerekből;
• Amennyiben a családban csecsemő, vagy kisgyermek van, tartalékoljon a számára szükséges tápszerekből, gyógyszerekből és egyéb, nélkülözhetetlen cikkekből;
• Ha lakását vezetékes gázzal fűtik, gondoskodjék hagyományos fűtőeszközről és fűtőanyagról, arra az esetre, ha kimaradás lenne a gázszolgáltatásban;
• Gondoskodjék szükség-világítóeszközről, (például petróleumlámpáról és petróleumról, palackról, működtethető gázlámpáról, elektromos lámpáról,) áramkimaradás esetére;
• Tartson üzemképes állapotban egy elemről működtethető rádiót és biztosítson hozzá tartalék elemeket, arra az esetre, ha megszűnne az áramszolgáltatás;
• Alapszabály, hogy szélsőséges időjárási viszonyok között senki ne hagyja el otthonát, csak ha meggyőződött róla, hogy úti célját biztonsággal eléri, és a visszautazás feltételei is biztosítottak. Ha ezen feltételek hiányában is elkerülhetetlen az utazás, nagyobb távolságra soha ne induljon el egyedül!
• Ha nagyobb távolságot kell gyalogosan megtennie, öltözzön rétegesen, felsőruházata lehetőleg legyen vízhatlan, mindig vigyen magával meleg kávét vagy teát;
• Gépkocsival csak akkor induljon el, ha az feltétlenül szükséges, gépjárműve megfelelő műszaki állapotban van, és rendelkezik a biztonságos téli üzemeléshez szükséges felszereléssel (téli gumiabroncsok, hólánc, tartalék üzemanyag, elakadás esetére lapát vagy ásó, homok stb.). Ebben az esetben sem tanácsos egyedül elindulni;
• Indulás előtt gépkocsijában helyezzen el meleg takarót, elektromos kézilámpát, meleg italt, legalább egynapi étkezésre elegendő élelmiszert;
• Legyen felkészülve, hogy gépkocsija bármikor elakadhat, és esetleg csak napok múlva fogják kiszabadítani. Öltözetét úgy állítsa össze, hogy szükség esetén gyalog is képes legyen folytatni útját;
• Amennyiben hosszabb időt (néhány órát) kénytelen álló gépjárművében tartózkodni, a motor járatásával fűtheti az utasteret, de ne felejtsen el legalább tíz-tizenöt percenként szellőztetni. Az álló jármű utasterébe ugyanis kipufogó gázok szivároghatnak, amelyek súlyos rosszullétet, esetleg halálos balesetet okozhatnak;

 

Mit ne tegyen?
• Alkoholt soha ne fogyasszon, a hideg elleni védekezés céljából! Kezdeti élénkítő hatása után csökkenti a fizikai teljesítőképességet, fáradtságot, bágyadtságot okoz, illetve csökkenti a helyzetfelismerő-, és ítélőképességet, amely ilyen helyzetben életveszélyes lehet;
• Ha áramkimaradás estén, belsőégésű motorral hajtott áramfejlesztőt használ, soha ne a lakásban (lakóépületben) üzemeltesse. A keletkező égéstermékek mérgezést okozhatnak;
• Ne kísérelje meg az áramfejlesztőt a lakás (lakóház) elektromos rendszerére csatlakoztatni! Ezt csak képzett elektromos szakember teheti, a házilagos kivitelezés életveszélyes lehet;
• Ne kísérletezzen a vezetékek házilagos megtoldásával! A fogyasztókat csak szabványos, érintésvédelmi szempontból megfelelő elosztó, illetve hosszabbító kábel közbeiktatásával csatlakoztassa az áramfejlesztőhöz;
• Az energiaszolgáltatás megszakadása esetén, a fűtés hagyományos tüzelőberendezés ideiglenes beállításával biztosítható. Ebben az esetben, különös gondot kell fordítani a tűz kialakulásának megelőzésére és a füstgázok megfelelő elvezetésére.
Nem megfelelő méretű és nem kellően rögzített füstelvezető csöveket ideiglenesen se használjon;
• Azokat a PB gázzal üzemelő fűtőkészülékeket, amelyek nincsenek a kéménybe kötve, vagy az égéstermékek szabadba történő kivezetése más módon nem megoldott, soha ne üzemeltesse folyamatosan zárt térben. A helyiség nagyságától, és a fűtési fokozattól függően legalább egy-másfélóránként, szellőztetni kell a helyiséget, ellenkező esetben a felgyülemlő égéstermékek mérgezést okozhatnak;
• A gázszolgáltatás ideiglenes kimaradása esetén ne hagyja nyitva a fűtőkészülék elzárócsapját! Az ezekbe beépített biztonsági berendezések általában kielégítően működnek, de saját és családja biztonságát ne bízza a véletlenre;
• Ne terhelje túl a távbeszélő vonalakat felesleges hívásokkal! A telefonvonalak egy része megsérülhet, míg másokra a mentésben résztvevő erőknek lehet szüksége. Gondoljon arra, hogy esetleg életmentő hívás szenvedhet késedelmet egy-egy kevésbé fontos beszélgetés miatt.

HAVAZÁS, JÉG
Havazáskor, ha egy kicsit felolvad a hó, és utána lehűl a levegő, akkor az olvadt hó ráfagy az utakra. Ez nagyon veszélyes lehet. Évente 12 000 balesetet okoz a jég. A leggyakrabban a közlekedési eszközök lépcsőin, járdák szélén, egyenetlen talajon történnek balesetek. Ezek 59 %-a kar, láb-, könyök, bordatöréssel végződik, de az izom és izületi sérülések is gyakoriak. Nem ritka azonban az agyrázkódás, koponyatörés, az arccsont, homlok és az orr sérülése sem. Különösen veszélyes az időseknek, ha combnyaktörést szenvednek.

Mit tegyen?
Idősebb emberek ilyenkor lehetőleg maradjanak otthon. Ha mégis útra kell kelniük, óvatosan lépjenek a jeges járdára. Járjanak teli talppal, az egész talp érintkezzen a jéggel.
Viseljünk lapos sarkú, gumitalpú cipőt vagy csizmát, lehetőleg olyat, amely biztosan tartja a bokát. Szükség esetén húzzunk egy zoknit a cipőre.
Ne tegyék a kezüket a zsebbe, mert könnyebben tartható az egyensúly, ha szabadon van a kéz, és egyensúlyvesztéskor a kezükkel tudják tompítani az esést.
Apró léptekkel haladjunk. Ezzel hosszabb időre lesz szükség a célunk eléréséhez, ezért induljunk el korábban, tervezzük jól az időnket.
A csontritkulásos betegek, nők 45 év felett különösen veszélyeztetettek, mert a csontok erőssége csontritkuláskor jelentősen csökken, könnyen törnek, ezért az érintettek lehetőleg kísérettel keljenek útra, mert esésük következménye majdnem minden esetben törés.
Ha már nem kerülhető el az esésé, kézzel tompítsuk, fejünket emeljük előre, hogy csökkentsük a koponyasérülés veszélyét. Előre eséskor kezünkkel védjük az arcunkat.
Az ingatlan-tulajdonosok tartsák tisztán, jégtelenítsék a járdát, az átjárókat, mert ennek elmulasztásakor baleset esetén kártérítésre kötelezhetőek.

JÉGBESZAKADÁS
A tél örömei közé tartozik, hogy a befagyott tavak, folyók jegén előszeretettel korcsolyázunk, csúszkálunk. Gyakran előfordul azonban, hogy a jég teherbíró képességét nem jól mérjük fel, és beszakad alattunk. Különösen veszélyes a jég, a patakbetorkollásoknál, a peremeknél. Sűrű hótakaró alatt vékonyabba a jég, mint a hó nélküli területeken. A folyókanyarok külső oldalán, a sebes folyású részeken szintén vékonyabb jégre kell számítani.

Mit tegyen?

• Olvassa el a figyelmeztető táblákat, tartsa be az utasításaikat.
• Vizsgálja meg a jég szilárdságát, ismeretlen jégfelületen bottal, síbottal kopogtassa meg maga előtt a jégfelületet.
• Ha többen haladnak a jégen, tartsanak kellő távolságot egymás között.
• Kerülje a repedéseket, töréseket.
• Figyelje a jég hangjait, mert ropogással, recsegéssel jelez a jég.
• A vékonyabb jég meghajlik, felülete süllyedni kezd.
• Ha ezeket észleli, azonnal feküdjön hasra, és lassú mozdulatokkal kússzon a part felé.

Mit tegyünk, ha már beszakadt alattunk a jég?
• Kapaszkodjunk minden erőnkkel a jég peremébe, hogy ne csússzunk be a jég alá, mert akkor kevés esélyünk van a túlélésre.
• Ha a jég alá kerültünk, tartsuk nyitva szemünket, mert a léknél világosabb a felület, így visszatalálhatunk a peremhez. Ha azonban a jeget hó borítja, akkor nehezen ismerhető fel a fény alapján a lék helye.
• Próbáljunk meg felsőtestünkkel kiemelkedni a jég peremére.
• Lábunkkal végezzünk óvatos lökő mozdulatokat, szabaduljunk meg felesleges ruhadarabjainktól.
• Ha a lék elég keskeny, próbáljunk a lábunkkal a pereménél megtámaszkodva kiemelni magunkat.
• Ha újból letöredezik a jég, próbáljuk a part felé araszolva a jeget törve utat vágni magunknak.
• A lehűlés veszélye igen nagy, mozogjunk a vízben, de takarékoskodjunk az erőnkkel.

Hogyan segítsünk beszakadt társunkon?
Sok ember halálát okozta már, hogy a legjobb szándékkal, de elővigyázatlanul kezdett a mentésbe és ő is bekerült a jég alá.
• Kötélbiztosíték nélkül ne kezdjünk mentésbe.
• Széles alátámasztással mentsünk, pl. létra, deszka, bot segítségével.
• Azonnal értesítsük a mentőerőket.
• Vizsgáljuk meg a teherbíró képességét a jégnek, a legbiztosabb oldalról közelítsünk.
• Hason csúszva közelítsük meg a társunkat.
• Lehetőleg többen mentsünk, egymást is biztosítva, de a lékhez csak egy ember közelítsen. Nyújtsunk kötelet, ruhadarabot a bajba került társunk felé.
Készüljünk fel a mentőerő fogadására, tartsuk a társunkban a lelket, beszéljünk hozzá, nyugtassuk meg

A tél örömeinek veszélyei
Egyre többen utaznak hazai vagy külföldi sípályákra, hogy a síelés örömeinek áldozzanak. A hegyimentők bizonyíthatják, hogy felkészületlenségünk, óvatlanságunk gyakran veszélybe sodor bennünket, és honfitársainkat nem egyszer csak nagy erőfeszítések árán sikerül megmenteniük.

 

Mit tegyen, hogy elkerülje a veszélyt?
• Tájékozódjon az adott ország időjárásáról, mentőerőiről, a legfontosabb telefonszámokról.
• Hordja magánál a rádiótelefonját, mert még lemerült állapotban is meg tudják találni.
• Legyen Önnél sítérkép.
• Ellenőriztesse a felszerelése állapotát, a kötések stabilitását.
• Ne hagyja el a kijelölt síutakat, mert baj esetén a mentők csak nagyon magas költségen mentik, ha a tilosban síel.
• Tartsa be a sífelvonók használati utasításait, ne tülekedjen.
• Első sikláskor óvatosan mérje fel a pálya állapotát, mert jég rejtőzhet a hó alatt.
• Mérje fel jól erejét, sítudását, mert a távolságok csalóak, ne távolodjon el az erejét meghaladó távolságon túl. Ne merészkedjen a sítudását meghaladó pályára.
• Válassza meg jól a siklási vonalat, a siklási sebességet.
• Bemelegítés nélkül ne kezdjen síelni.
• Figyelje a figyelmeztető táblákat, tartsa be az utasításokat.
• Tartson távolságot az ön előtt sikló társa után
• A snowbordozók ne a sípályán gyakoroljanak.
• Elsőbbsége mindig az elöl sielőnek van, mert ő nem láthatja, mi történik mögötte, nem is tud felkészülni a mögötte levő veszélyekre, mindig a hátrább lévőnek kell alkalmazkodni az előtte haladó tempójához.
• Óvatosan, nagy ívben előzzön.
• Csak a kijelölt pályán síeljünk, legyünk óvatosak a pálya szélét jelölő cövekek, kötelek jelzésekkel, sebességünket úgy válasszuk meg, hogy a pálya szélét jelölő vonal előtt biztonsággal meg tudjunk állni.
• Különösen ügyeljen a fás síterepekre.
• Figyeljenek társaikra, ha sokáig nem mutatkoznak, kezdjék keresni őket. Különös érvénye s ez a gyerekekre.
• Figyelje a lavina-híreket.
• Időnként tartson szünetet.
• Ne fogyasszon alkoholt, legyen pár szem keksz, csoki a zsebében.
Mit tegyen, ha bajba került?
• Jelezze társainak, hogy bajban van. Pl. feltűnő sállal, sapkával integessen, kiabáljon.
• Lazítsa meg ruházatát, a sérült testrészét ne mozgassa.
• Ha esik, igyekezzen előre oldalirányba esni.
• Amíg megmentik, egyen pár szem cukrot, kekszet, csokit.
• Ügyeljen arra, hogy a csákányos felvonón ne akadjon be a ruhája, amennyiben beakadt, próbáljon megszabadulni a ruhától.
• A kabinos felvonón a nem rögzített lécek fejsérülést okozhatnak, igyekezzen kivédeni.
• Ha beszakadt a hóba, hátratolatva próbáljon kijönni. Amennyiben nem sikerül, csatoljon le, feküdjön hanyatt, emelje fel a lábait, próbáljon oldalra gurulva kiszabadulni a hóból.
• Sérült társáról vegye le a lécet, takarja be, riassza a mentőket.

A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető!

Az otthon tartózkodás önmagában is számos veszélyt rejthet magában. Ezek közül az egyik legveszélyesebb egy mérgező gáz jelenléte, ami leggyakrabban a fűtési időszakban, ám azon kívül is okozhat mérgezést, súlyosabb esetben pedig halált. Ez a gáz a köznyelvben „csendes gyilkosnak” is nevezett szén-monoxid.
Mi is az a szén-monoxid?
A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz. A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, hiszen a tünetek, vagyis a rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is beállhat.
A szén-monoxid-koncentráció
Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle. Tekintsük át a csendes gyilkos különböző koncentrációinak az emberi szervezetre gyakorolt hatását.
• 200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és két-három órán belül hányingert okoz.
• 400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.
• 800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.
• 1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányinger okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül áll be.
• 3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést okoz, tizenöt-húsz percen belül pedig halált.
• 6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.
• 12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz.
Ez a gáz annyira mérgező tehát, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.
Milyen gyakoriak Magyarországon a szén-monoxid-mérgezéses esetek?
Évente átlagosan 600 esetben riasztják a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit szén-monoxid-mérgezéssel összefüggő esethez. Az esetek felében kisebb-nagyobb mértékű szén-monoxid-mérgezés is történik, melyek évente átlagosan 10 ember életét követelik.
Hogyan keletkezhet otthon szén-monoxid és mit tehetünk ellene?
Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelenlévő veszélyről van szó. A szén-monoxid veszélyes mennyiségű feldúsulása a lakásban alapvetően három okra vezethető vissza:
• Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása.
• A nyílt lánggal égő berendezés levegő-utánpótlása nem biztosított.
• Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés
Nem megfelelő a nyílt lánggal égő berendezés műszaki kialakítása
A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges szakemberek gondos munkája garantálja a rendszerek biztonságos működését.
A nyílt lánggal égő berendezés levegő-utánpótlása nem biztosított
A hőt termelő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például körülbelül tíz köbméter levegő szükséges. Azok a berendezések, amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, szellőzőkön és az ajtók és ablakok légrésein keresztül juthatnak oxigénhez.

Kéményáramkör
A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a régi nyílászárók cseréje, és helyettük jól szigetelő ajtók, ablakok beszerelése. Az évszázadokon át használt fakeretes nyílászárók légrésein az égéshez szükséges levegő akadálytalanul áramolhatott be a lakótérbe. Az újonnan beszerelt, jól szigetelő nyílászárók légáteresztő képessége minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha más módon nem biztosított a levegő pótlása, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és vákuum keletkezik. Így a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – bármennyire megfelelő műszaki állapotú – nem képes az égésterméket elvezetni, szellőzése megfordul. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése.
Szellőzőrácsok letakarása
Gyakori, hogy a szellőzőrácsokat takarékossági szempontok miatt letakarják, ami roppant veszélyes. Fogadjuk meg a régi tiltó táblák tanácsait: a szellőzőnyílások eltakarása tilos és életveszélyes!
A mérgezéses esetek körülbelül egynegyede a fürdőszobában következik be, hiszen e helyiségek alapterülete és légtere jellemzően kicsi. A vízmelegítő, vagy a kazán működése során elhasználja a helyiség levegőjét, ezért nagyon fontos a fürdőszoba megfelelő szellőzéséről gondoskodni. Ha letakarjuk a szellőzőt, máris életveszélyes állapotot teremtettünk.
A fürdőszobai gázüzemű készülék működésére jelentősen kihat az, ha a használatával egy időben a konyhában, vagy a mellékhelyiségben elszívó működik. Ebben az esetben ugyanis nem jut megfelelő mennyiségű levegő a fürdőszobai gázkészülékhez, visszaáramlik az égéstermék és fennáll a veszélye a szén-monoxid-szint megemelkedésének.
A szén-monoxid-mérgezés tehát több légmozgást előidéző épületgépészeti berendezés együttes használata miatt is kialakulhat!
Más épületgépészeti berendezések jelentősen ronthatják a tüzelőberendezések levegőellátását és az égéstermék elvezetését. A konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, a központi porszívó, a szárítós mosógép, a mobil klíma egyidejű működése mind szerepet játszhat a csendes gyilkos keletkezésében.
Ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a berendezések egyidejű működtetése is képes megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, ami ideális a szén-monoxid keletkezésének. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire (nem feltétlenül a kandalló termeli a szén-monoxidot, hanem a kandalló üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul meg az áramlás iránya).
Egy lakásban tehát ezen épületgépészeti berendezéseket összességében kell kezelni, rendszerként kell rájuk tekinteni, nem pedig egymástól független fűtő-, főző-, melegítő eszközökre. Az egyik akadályozhatja a másik levegő-utánpótlását, együttes üzemeltetésük így halálos gázkoncentrációt is eredményezhet. Beszerzésük, felújításuk, az épület szellőzésére kiható átépítés során minden esetben konzultáljunk szakemberekkel!
Elmaradt a berendezések karbantartása, tisztítása, vagy a kéményseprés
A lakásban lévő por és a pára szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit és gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének. Kifejezetten javasolt a gázfogyasztó-berendezéseket évente szakemberrel felülvizsgáltatni, ez egyébként a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.
A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része a kémény. Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak miatt), akkor a helyiség levegőjét használó, lánggal égő berendezés égésterméke visszaáramlik a lakásba. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.
A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.
Mit tegyünk, ha valaki szén-monoxid-mérgezést szenvedett?
Szén-monoxid-mérgezés esetén több dologra is figyelnünk kell, amikor a bajbajutottakon segítünk. A helyiségben vagy akár az egész lakótérben még mindig kimutatható lehet a mérgező gáz, ezért azonnal hozzuk ki a bent tartózkodókat és ne lélegezzünk az érintett területen! A szabad levegőn helyezzük biztonságba a mérgezést szenvedett embereket, ha pedig már el is ájultak, helyezzük őket stabil oldalfekvő helyzetbe! A lehető legrövidebb időn belül kérjünk szakszerű segítséget, értesítsük a katasztrófavédelmet és a mentőket az ismert segélyhívó számokon! Amennyiben lehetőségünk van a tüzelő-fűtő berendezés biztonságos lekapcsolására, a szellőztetésre és a gázrendszer főcsapjának elzárására, ezeket is tegyük meg.
Ha valaki érzi magán a szén-monoxid-mérgezés tüneteit, azonnal menjen a szabad levegőre, és tárcsázza a 112-es számot, vagy a katasztrófavédelem műveletirányítási központját a 105-ös segélyhívó számon.
Milyen tüzelőberendezést vásároljak?
Új tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül használó, a helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű berendezéseket előtérbe helyezni. Ilyen készülékek és szakszerű égéstermék-elvezetők használata esetén gyakorlatilag kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését.
Hogyan tudhatom a legnagyobb biztonságban az otthonom a szén-monoxiddal szemben?
Ha minden óvintézkedést megtettünk, tehát a berendezéseinket, épületgépészeti rendszerünket műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, biztosított ezek levegő-utánpótlása, tisztában vagyunk az együtt üzemeltetés veszélyeivel, valamint beengedtük a kéményseprőt a lakásba, akkor megfelelő biztonságban tudhatjuk magunkat, szeretteinket és háziállatainkat. Azonban, még ez sem zárja ki egy hirtelen meghibásodásból fakadó szén-monoxid-mérgezés veszélyét.
Ha növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor érdemes szén-monoxid-érzékelőt vásárolni.
Milyen szén-monoxid-érzékelőt vásároljak?
Érzékelőt csak megbízható forrásból, műszaki cikkeket forgalmazó üzletben szabad vásárolni. Vásárlásnál keressék a magyar nyelvű használati utasítással rendelkező és megfelelő minőségű készülékeket. A néhány ezer forintos érzékelők megbízhatósága jellemzően nem megfelelő, ezek hamis biztonságérzetet keltenek bennünk.
A szén-monoxid-érzékelők tehát csak akkor tudják betölteni funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, és azt a gyártó előírásainak megfelelő helyre és megfelelő módon telepítjük. Fontos tudni, hogy ezeknek érzékelőknek is van szavatossági idejük. Javasolt az eszközt kétévente megfelelő tanúsítványokkal rendelkező laboratóriumban bevizsgáltatni. A szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését soha ne végezzék el otthon. Egy kipufogóhoz tartott, vagy cigarettafüsttel lefújt érzékelő jelez ugyan, ám olyan terhelést kap a „házi teszt” során, hogy a további biztonságos működésre, életmentésre alkalmatlanná válik. Az érzékelők élettartama általában 5 év, ennek lejárata előtt le kell cserélni a készüléket.
Megéri az érzékelő használata
A katasztrófavédelemhez a mérgező gázzal kapcsolatban beérkező segélyhívások évről évre növekvő számából is jól látható, hogy egyre többen használnak szén-monoxid-érzékelőt Magyarországon. Azokban a lakásokban, ahol volt érzékelő, nem történt haláleset. Baleset adódhat abból is, ha az érzékelőt nem a megfelelő helyre telepítik, lemerült benne az elem, lejárt a szavatossága, de abból is, ha rossz minőségű készüléket vásároltak. A statisztikai adatokból jól látszik, hogy egy érzékelő megvásárlása biztosan megtérülő beruházás, a gondosan megválasztott, jó helyre telepített szén-monoxid-érzékelő életet menthet. A katasztrófavédelem 2012-ben hozta létre az Országos Tűzmegelőzési Bizottságot, amely az egyik legfontosabb feladatának tekinti a lakosság szén-monoxid-mérgezés témakörében történő széles körű tájékoztatását.
Szén-monoxid a garázsban
Hasonló veszélyforrást okozhat a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése. Kerüljük tehát az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését.
Összegzés
• Gondoskodjon arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a feltárt hiányosságok megszüntetésével együtt járó költségeket ne tekintse feleslegesnek, az a biztonság alapfeltétele!
• Rendszeres időközönként vizsgáltassa meg, hogy tüzelőberendezései megfelelőek-e!
• Körültekintően üzemeltesse tüzelőberendezéseit, mindig gondoskodjon megfelelő levegő-utánpótlásról!
• Használjon szén-monoxid-érzékelőt, válasszon megfelelő típust és tartsa be a gyártó előírásait!