Mindenszentek után - s Aki nem volt szent, csak nagy hazafi… PDF Nyomtatás E-mail

Ilyenkor, november elején mindannyian (meg)emlékezünk  elhunyt közeli s távoli rokonainkról, tanítóinkról,  szomszédainkról, ismerőseinkről…
Egy koszorúval, vagy csak egy szál virággal, gyertyagyújtással, vagy csak úgy:

egy sóhajtással… a főút mentén áll egy emlékoszlop – gr. Vigyázó  Sándor - a Vigyázó de Bojár család egyik kiemelkedő tagja, akinek Pest megyén kívül Veszprém, Tolna, Somogy és Győr vármegyében is voltak jelentős birtokai. A császári és királyi kamarás 1895-ben grófi címet kapott. Ő és Ferenc fia Pest vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai voltak.


A Magyar Tudományos Akadémia “második alapítója".

A Vigyázó család és gyűjteménye

A Vigyázó család a 18-19. század jelentős dunántúli nemesi famíliája volt.
A Veszprém megyei eredetű Vigyázók (korábban Wachter) három tagja, Ferenc, Mihály és Pál már az 1754-55. évi összeíráskor felvétettek az igazolt nemesek közé. A család nemességét az uralkodó 1808-ban igazolta (LR. LXII/317).
A család vagyonát a már Pesten megtelepedett Vigyázó Antal (1793-1861) - nem mellesleg a napóleoni háborúk jeles kapitánya - alapozta meg. Birtokain építkezett (Abony), saját könyvtárát utazásai során gyarapította.
Fiát, Sándort (1825-1921), aki 1895-ben az uralkodótól elnyerte a grófi rangot (és vele a címert), már a kortársak is bibliofilként ismerték. Könyvtárát Apponyi Sándor hungarica-gyűjteményével összevetve több szempontból gazdagabbnak tekintették. A bibliothékát a Károly körúti egykori Vigyázó palotában helyezte el. Ugyanitt őrizte XVI-XIX. századi ezüstöket, keménycserépet, porcelánokat, üvegtárgyakat felölelő kollekcióját. E komoly művészi értéket képviselő műtárgyegyüttesnél a tudatos gyűjtést és gyarapítást kevésbé érezzük, mint a könyvek esetében. Ennek talán az inspiráció kisebb mértéke (fő gyűjteményi együttesnek a könyveket tekintette) és az ezen a téren kevésbé kiépített kapcsolatrendszere lehetett az oka. Így fordulhatott elő, hogy több, specialisták számára már a korban is egyértelmű utánzatot (XVII. századi tárgyak stílusát idéző darabokat) is megszerzett.
A Vigyázó család Károly körúti házának kiemelkedő dísze volt négy XVII. századi és legalább két XVIII. századi, flamand és francia szövőműhelyekből származó szövött kárpit. Közülük a legkorábbiak különböző sorozatokhoz tartozó, mitológiai és allegórikus jeleneteket megörökítő darabok.

A gyűjtemény tárgyainak korát tekintve feltűnő a XVI-XVII század hangsúlyos jelenléte, mind a könyveknél, mind a sokszorosított grafikáknál, mind az iparművészeti tárgyaknál. E mögött személyes motivációt, a királyi Magyarország mint példaadó kor szellemisége iránti vonzódást sejtünk.
Sándor szerepe nemcsak a műgyűjtemény gyarapításában, hanem a birtokok és a gazdaság fellendítésében is igen jelentős volt. 1871-ben maga vásárolta meg a vácrátóti birtokot, ahol kastélyt és mellé parkot terveztetett. Az utóbbit Jámbor Vilmos - aki akkor az alcsúti főhercegi kastélyparkban dolgozott - részben romantikus angol-, részben klasszikusabb, franciás stílusban alkotta meg.

Vigyázó Sándornak Podmaniczky Zsuzsannával történt házasságával került a család a pest megyei Podmaniczky familiával rokonságba. Ezáltal a sokrétű műgyűjtemény tovább gyarapodott nyomtatványokkal, grafikákkal és nem utolsó sorban festményekkel - rangos ősgalériával.

Fiaik, Ferenc (1874-1928) és ifj. Sándor szintén gyarapították az elődök által felépített gyűjteményt. Talán nem véletlen ugyanakkor, hogy végrendeletükben mindketten a Magyar Tudományos Akadémiát támogató alapítványokat tettek.

Ifj. Vigyázó Sándor végrendeletében a bölcsészet és jogtudományok terén az Akadémia támogatásával létrejövő újabb munkák megjelentetését szándékozott alapítványából finanszírozni.

A fivére korai halála után a vagyon teljes jogú örököse, a szintén fiú örökös nélkül meghalt Vigyázó Ferenc egész hagyatékát (ingatlanokat, birtokokat, pénzügyi eszközöket és magát a Gyűjteményt) a Magyar Tudományos Akadémiának juttatta. Ennek az adományozó gesztusnak 1928-ban igen-igen nagy jelentősége volt. Ennek révén ugyanis az első világháború után anyagi függetlenségét elvesztő, veszélyeztetett intézmény működése vált biztosítottá. Így a következő években a Vigyázó-birtokokból s telkekből, továbbá a pénzeszközök kamataiból befolyó bevételek azt a hőn áhított függetlenséget hozták meg az Akadémiának, mellyel alapítása óta nem rendelkezett.

Forrás: Papp Gábor György


Gróf Vigyázó Sándor vásárolta meg 1873-ban Rátót határát, mintagazdaságot hozott itt létre. A nagybirtok gazdálkodása jövedelmező volt, lehetővé téve egy ötvenkét holdas díszkert kialakítását és állandó csinosítását.


Vigyázó Sándor úgy végrendelkezett, hogy ha a család fiú utód nélkül maradna, akkor a hatalmas vagyon általános örököse a Magyar Tudományos Akadémia legyen. Apja halálának évében, 1921-ben hasonló szellemben végrendelkezett fia, Vigyázó Ferenc is, hozzátéve, hogy „a vácrátóti kastély és kert öregbítendő mai állagában, mint bojári gr. Vigyázó Sándor kastély és kert“.
Vigyázó Sándor végrendelete 1919-ből

"... ha fiam vagyonomról nem rendelkeznék és törvényes leszármazó hátrahagyása nélkül halna el: rendelem, hogy összes vagyonom ... a Magyar Tudományos Akadémiára szálljon. A Gondviselés hosszú élettel ajándékozott meg. Még annak a kornak vagyok a szülöttje, melyben Széchenyi István és munkatársai lerakták a mai Magyarország alapjait. Rendíthetetlen meggyőződésem, hogy az európai színvonalon álló s emellett minden ízében magyar kultúra Magyarország és a magyar nemzet fennmaradásának legbiztosabb záloga. Ez okból a fenti eshetőségre egész vagyonomat a magyar nemzeti kultúra szolgálatába kívánom állítani, mely célt első magyar tudományos intézetünk útján vélem leginkább elérhetőnek..."


Gr. Vigyázó Sándor és családja nyughelye ismeretlen!

Rákoskeresztúrí kastélyuk parkjában építtette gr. Vigyázó Sándorné, báró Podmaniczky Zsuzsánna családi sírboltjukat  egy kápolnával az 1900 –as évek elején Meining Artúr építésszel (Ő tervezte az Andrássy- mauzóleumot is)
 
A II.világháború alatt felfeszítették ,ajtaját berobbantották a kriptának. Az okozott károkat az Akadémia helyreállíttatta, ám a hatvanas évek elején barbár módon felrobbantották, a kápolna a kriptával teljes egészben megsemmisült…!
…egy-egy mécses lobogjon egy csokor virág mellett Vácrátóton  a Vigyázó- emlékoszlopnál mely dr. Kernács Károly alkotása.


Vácrátót, 20015. nov.03.

Békési Zsuzsanna

 

Vácrátóti Hírlevél!

Iratkozzon fel és értesüljön elsőként legfrissebb híreinkről!

Keresés