Emlékoszlopot avattak PDF Nyomtatás E-mail

2016. április 12-én az MTA Biológiai Tudományok Osztálya kihelyezett ülését az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézetben tartotta, Vácrátóton. Ez alkalommal került sor a tavaszi pompájában tündöklő Nemzeti Botanikus Kertben a Magyar Botanikusok Oszlopának ünnepélyes felavatására.

Avató beszédet mondott Borhidi Attila akadémikus, az oszlopon koszorút helyezett el Fésüs László akadémikus, osztályelnök. Az avatáson a magyar botanikai és biológia tudomány számos kiemelkedő személyisége részt vett.

Borhidi Attila akadémikus elmondta:

Az emlékoszlopot Kósa Géza, a kert vezetője állítatta 2015 őszén egy idős kislevelű hárs árnyékában a botanika tudománya legjelesebb hazai művelőinek emléke előtt tisztelegve.

Linné „Sciencia amabilis”-nek –vagyis szeretetre méltó tudománynak nevezte a botanikát, nemcsak mert kedvenc tudománya volt, hanem talán azért is mert nem ebből élt, hanem az orvostudományból, amelyet nevezhetett volna „scientia rentabilis”-nek. A botanika és az orvostudomány viszonya azóta sem változott lényegesen. Mégis: a botanika tudományának művelői felbecsülhetetlenül sokat tettek az emberiségért, mert a földi élet szempontjából mindmáig a legfontosabb életközösséget - a növényvilágot, növénytakarót - tárták fel tudományosan és ismertették meg a világgal. E nagy feladatból a magyar botanikusok is derekasan kivették a részüket, hatalmas munkát végeztek hazánk, a Kárpát-medence, és a világ más tájai növénytakarójának tudományos feldolgozásában.

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, annak jogelődei és a Nemzeti Botanikus Kert révén Vácrátót a magyar növénytani kutatások fellegvára, a XX század második felének szinte valamennyi nagy magyar botanikusa, növényökológusa itt töltötte szakmai pályafutásának egy részét. Ezért ennek az egyedülálló emlékoszlopnak a legméltóbb helye Magyarországon itt van a Nemzeti Botanikus Kertben.

Az emlékoszlopot a Botanikus Kert a kísérleti téren állott öreg vörös tölgyéből készítette Mónus Béla fafaragó művész. Ihletője és mintája az erdélyi Kalotaszegen fekvő Magyarbikal község magyar református temetőjének egyik fejfája.

 


 

A SCIENCIA AMABILIS, A BOTANIKA TUDOMÁNYA

legjelesebb hazai művelőinek emlékére

Hogy a botanika hazai művelőinek gazdag táborából miért ez a 25 név került az emlékoszlopra annak indoka, hogy kiemelkedően maradandót alkottak életükben. Mindezek elsorolására itt és most nem áll rendelkezésre elég idő, ezért mindegyikük teljesítményét és életművét egy mondatban kisérlem meg felvillantani.

Melius Juhász Péter az első magyar füveskönyv szerzője

Beythe Istvána 16. század legnagyobb magyar természettudósa, a Clusius-kódex társszerzője

Lippai Jánosaz első magyar botanikus kert megalkotója és leírója a magyar koronázó városban, Pozsonyban.

Diószegi Sámuel a magyar botanikai szaknyelv megalapozója

Kitaibel Pála pannóniai és a horvát-szlavóniai flóra legnagyobb felfedezője. Róla elnevezett nemzetség: Kitaibelia

Haberle Károly a Pesti Botanikus Kert felvirágoztatója.Róla elnevezett nemzetség: Haberlea

Sadler József  az első Pest megyei flórmű megalkotója

Hazslinszky Frigyes a mikológiai kutatások megalapozója

Janka Viktor a Nemzeti Múzeum Növénytárának első őre. Róla elnevezett nemzetség: Jankaea

Kanitz Ágostona Kolozsvári Egyetem első botanika tanára, a botanikatörténeti kutatás megalapozója

Borbás Vince            a magyar növényföldrajz megalapozója és első nagymonográfiájának megalkotója, a 19. századi botanika legnagyobb alakja

Simonkai Lajos a kritikai növénytaxonómia legjelentősebb alakja Borbás mellett

Filarszky Nándora magyar algológiai kutatások megalapozója

Degen Árpád a Balkán flórájának legjobb ismerője, a Vetőmagvizsgáló Intézet megalapítója Róla elnevezett nemzetség: Degenia

Jávorka Sándor a történelmi Magyarország első flóraművének megalkotója. Róla elnevezett nemzetség: Javorkaea

Moesz Gusztáva 20. századi magyar mikológiai kutatások legnagyobb alakja

Nyárády Erazmus Gyulakét ország legnagyobb növénytaxonómusa a 20. században,

            a Román Flóramű-sorozat szakmai irányítója és társfőszerkesztője 

Szabó Zoltána genetikai alapú növényrendszertani kutatások hazai megalapozója

Andreánszky Gábor a magyar paleobotanika megalapozója és legnagyobb alakja

Boros Ádáma magyar bryológiai kutatások megalapozója és iskolateremtője

Soó Rezső a magyar növényszociológia megalapozója és iskolateremtője. Róla elnevezett nemzetség: Soóia

Zólyomi Bálint a vegetációtérképezés megalapozója és iskolateremtője

Ubrizsy Gábornövénypatológus a növényvédelmi kutatások és gyakorlat megalapozója

Jakucs Pál a Debreceni Botanikai Iskola ujjászervezője, az ökológiai monitoring kutatások hazai megalapozója

Juhász Nagy Pála numerikus alapú ökológiai szemlélet és kutatás iskolateremtő egyénisége.

Ők valamennyien beírták nevüket a magyar és az egyetemes botanika aranykönyvébe. Büszkén gondolunk rájuk, példaképekként tekintjük és állítjuk őket a jövő nemzedékei elé.

 

Vácrátóti Hírlevél!

Iratkozzon fel és értesüljön elsőként legfrissebb híreinkről!

Keresés